Vannak mindenféle izmusok…amik nem mindig eléggé izmosak…azaz nem mindig állják meg a helyüket. Pontosabban itt nem a „helytállási együtthatóról” beszélek, hanem arról miként is teszünk magunkévá egy-egy „hitrendszert”. A sokfajta „izmus” sok különböző embert kíván, mivel egyes emberekbe nem tudnának gyökeret verni egymással szögesen ellentétbe lévő állítások. A bolygónk jelenleg mérete lévén akkora, hogy szerencsére nagyjából el tud különülni többféle nagyobb hitrendszer…persze ahol ezek keverednek, ott kialakulhatnak feszültségek, aminek a legdurvább „kisütési” módját háborúnak becézzük.

Most nem is világnézet, és vallási izmusokról szeretnék kinyilatkoztatni… Inkább az emberi „egó” egyik legfőbb tévedését szeretném körüljárni. Hogy a darwinizmus, vagy más tanok által érezzük e magunkat felsőbbrendű fajnak, azt most nem akarnám boncolgatni. Az biztos viszont, hogy a kollektív tudatunk legnagyobb „félre-ismérve” az, hogy ebben az állítólag kerek világban mi emberek vagyunk a „csúcs”.

Nem tudom miért hiszünk ebben…hiszen egyetlen apró mikrolény is képes az életünket kioltani, és egy „agyatlan” hangya is hazatalál GPS nélkül. Persze gyermekkorunk óta azt tanuljuk, azt sulykolják belénk, hogy igen tekervényes agyunk „kívülállóvá” tesz minket. A teljes flóra, és fauna felettivé avanzsál minket ez a „tanítás”. Mi emberek mindent jobban tudunk, és mindent ügyesebben csinálunk, mint bármilyen más élő organizmus is ezen a földön. Annyira erőssé teszik bennünk ezt a hitet, hogy tényleg el is hisszük…majd ezen „tévhit” fényében vagyunk képesek leélni egész életünket.

A kiváltságos „hiperintelligenciánk”…Rengeteg „maszlagot” képes a fejünk ennek fényében befogadni. Ezen magabiztos tudatban igázzuk le a környezetünket, embertársainkat, és tesszük élhetetlenné a saját életünket. Tulajdonképpen akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy „be vagyunk csapva”!!! Igen, mert hagyjuk magunkat átvágni. Talán csak azért mert mindez „kényelmes” számunkra, és nem igényel önálló gondolkodást? Vagy talán csak azért, mert oly korán kezdenek minket megtanítani hazudni, hogy „beégett” létformává válik bennünk ez az egész. Amikor például megnézzük a Mátrix trilógiát a moziban…sokan tán azt hisszük, hogy csak egy piros, és egy kék színű kapszuláról szól, amelyet táplálék-kiegészítő szerekkel töltöttek meg. Pedig ha mélyre ásunk eme történetben rájöhetünk, hogy tényleg mennyire át vagyunk „izélve”…

Állati intelligencia teszt…Hogy fenti állításaimat példával is bizonyítsam elvégeztem egy kísérletet az emberi, és állati „beégetett gondolkodásmód” különbözőségének vizsgálatára. Sikerült szereznem hozzá egy vadi új, igen jól kinéző frissen nyomott tízezerforintost! Íme:Fontos, hogy újfajta legyen, azaz jól nézzen ki, hisz az emberi oldalon nagy szerepe van a külcsínnek a „dolgok megítélésében”, és persze az is szükséges, hogy szinte nyomdaszagú legyen, hiszen az állatoknál a szaglás erősebben dominál sokszor a vizuális kontrakciónál.

Kísérleti alanyok…Először is az állatiak…A szomszédok most dolgoznak, és nem engedtek be… Emiatt Frenky kutyámat választottam tesztalanynak, illetve kontroll négylábúnak kineveztem az ivarilag már nem befolyásolt Teót. Mindketten a négylábúak rendjébe, illetve azon belül a spánielek  osztályába tartoznak. Frenky már tíz éves, és sok vizet látott lefolyni a Bentán. Teó ki hordozza a genomját, még fiatal…azaz nem rontották el az évek. Emberi oldalról magamat neveztem ki, ami igen nagy megtiszteltetés! Helyi időszámítás szerint több mint fél évszázada vagyok e fizikai testemben, tehát a „félrevezetés” rengeteg formájának vagyok testi és szellemi élvezője.

Maga a teszt…Mielőtt a kültéri „vizsgálatokra” kerülne a sor…magamon próbálom a hatást. Forgatom a pénzt a kezemben, és nézegetem. Mivel jó iskolákba járattak ezért „elhiszem”, hogy milyen szép, esztétikus…sőt avval is azonosulni tudok, hogy micsoda nagy értéket képvisel! Most kiviszem a kutyáimhoz…Nagy örömmel ugrálják körül a bankót, de mivel nem jártak még nyomdában, ezért nem tudnak a hatalmas gépekre asszociálni az illatból. Kész ennyi??? Csodálkozom, hogy nem akarták elvenni tőlem…miközben annyira értékes! Megdöbbenek a viselkedésükön, ezért hívom rögtön az egyik macskámat. No láss csodát…neki se kell…sőt még dorombolni sem hajlandó a papírpénznek… A teszthibák kizárására, mindezt megismételtem egy fém kétszázforintossal is. Az eredmény  szinte ugyanaz…a különbség mindössze annyi, hogy bár némileg nehezebb a kétszázas, mégsem éreztem oly értékesnek, mint az imént azt a másik papíralapút.

Értékelés…Bármit is mondanak az izmusok…a fenti kísérletből kiderült, hogy nem mi emberek vagyunk a legintelligensebb élőlények. Több „fejletlen egyszerű élőlény” is bizonyította a hamis világunkat. Ők tudták, hogy annak az „izének” a kezemben semmi, de semmi természetes értéke nincs. Mi emberek vagyunk csak képesek elhinni, hogy pár grammnyi cellulóz származék, összekenve különböző tintákkal…az értékes…

Ezek után csak azt kérdezem…elgondolkoztál már ezen!!!