-
Bujjék…
Oviskorú leánykám Bogácsa rengeteg kedves mondókával látja el a füleimet. Itt van például ez a sorocska mely szerintem a mai napra pont aktuális:
„Bújj bújj zöld ág zöld levelecske, nyitva van az aranykapu csak bújjatok rajta”
Szóval ma van a napja, hogy újra nyílik az aranykapu… Feltárul egy új világ, melyről szeretnénk hinni, hogy más lesz… Pedig egyenlőre még csak a naptárban változnak meg a számok…a többi már az leginkább rajtad múlik…
Kezdetben vala ügye az ősember… Se vekker, se napóra…csak egy barlang… Akár teremtettünk… akár csak egyszerűen felegyenesedtünk… van bennünk egy ősi ösztön, mely a belső „ritmusunkat” szabályozza. Midőn a kelták felett felkelt a nap… felkeltek… Midőn pedig lement nyugaton… az összes nyugati nép nyugovóra tért… Nem volt e dolog se bonyolult… se stresszes. Mindenki a saját „beállításai” szerint éldegélt…
Miután a jobbra-balra-fent-lent dimenziókat már igába tudtuk hajtani… még mindíg maradt az emberek számára egy igazán megfoghatatlan… Mégpedig az idő!!! Az első nagy feltaláló, ki egy nyári napon botot szúrt a homokba… azt kiáltotta: „No most megvagy!!!” és szemmelfoghatóvá tette az időt. Később azután Gergely írt egy klassz kis naptárat… a svájciak pedig egyre pontosabb órákat kezdtek gyártani…
Az idő azonban csalafinta volt már születésétől fogva… Így ezt mondta: „Hé emberek… ha ti megfogtatok… én is megfoglak benneteket”… és így is tett!!!
Szinte észrevétlenül történt, de mára már ennek a dimenziónak a rabjai… rabszolgái lettünk… Mindegy hogy bagolynak vagy pacsirtának születtél… a munkahelyek például ugyanakkor nyitnak…
Sok biológiai programot kell nap mint hét átírni ahhoz, hogy megbecsült tagjai lehessünk eme társadalomnak! Szül is ez pár fóbiát… betegséget… de ez nemigazán számít… sajnos…Nem…nem tudom a megoldást… Az valahol egy másik síkon, dimenzióban lehet…
Azt viszont tudom, hogy néha néha meg lehet törni az idő hatalmát!!! Node hogyan???Ma éjjel újra átléphetünk az „aranykapun”… Lehet fogadkozni… Lehet álmokat vágyakat társítani az új évszámhoz… Lehet mámorosan trombitálva kidobni a fájó multat… de egyet sajna nem lehet… becsapni az időt!!!
Megviccelni viszont szabad… sőt egyenesen ajánlott! Miként is lehetséges mindez???
Gergelytől kaptunk most pár plusz napot, erre az aktuális évváltásra vonatkozólag… Józanodhatunk akár tovább… de használjuk ki inkább ezt a pár napnyi pluszlehetőséget némi „viccelődésre” az időnkkel…Rajta… Fordítsátok az óráitokat a fal felé… a karórák mehetnek e pár napra a fiókba… A falórák helyére akaszd azt a képet amit karácsonyra kaptál… Az érettségivel is rendelkező okostelefonokon az óra kijelzését nemigazán lehet kikapcsolni… így ezek is mehetnek „némán” a fiókba… Az egyéb „médiákat” is lehet most hanyagolni… A mikrón a konyhában elég egy konyharuhát felejteni…
Próbáljátok hát ki milyen érzés egy kicsit „időtlenül” élni…Feküdjetek le akkor amikor úgy érzitek…ébredjetek mikor a szemetek úgy akarja…egyetek akként ahogy a pocakotok üzen… és minden mást olyankor csináljatok midőn a saját ritmusotok diktálja…
Szokatlan de érdekes élmény lesz…garantáltan… Egészségetekre!!!
Kisgyermekes szülők persze csak az apróságaik bioritmusát tudják „átélni”… amiért én kérek elnézést… de talán eme módszerrel programozhatunk beléjük egy újfajta jövőt…
Ha tetszett eme lazulás… év közben is „csibészkedhettek” néha az idővel!!!Kívánok nektek az aranykapun innen és túl, időtlenül sok bolgogságot…
Szeretettel!
Körte
-
Karácsúnyaságok…és szépségek…
Évéről évre megdöbbent… ahogy barátaim, ismerőseim, kollégáim megnyilatkoznak a karácsonyról. Tudják „utálni” rendesen az egész „hercehurát”…mégis lejátsszák évről évre arctalanul…gépiesen…beiglibe temetkezve…
Tanult…illetve inkább nevelt… viselkedés és szokásformákon alapszik ez az egyre kevésbé kedvelt „népi játék”, ami rég elvesztette sajnos igazi varázsát… A vallási tartalmakon túl, a „szeretet ünnepe” elnevezés is túl van azon, amire egy cséplőgép valaha is feltaláltatott.
Az „adni jobb érzés mint kapni” szlogen megélése is inkább egy tárgyieszköznyilvántartó szoftver adatbázisát bővíti csak…és messze áll az érezhető illetve élvezhető élménytartalmaktól. Az igazi ünnepi örömet csak a kereskedők, illetve a fogyasztói társadalom egyéb vámszedői érezhetik…persze ők is csak akkor ha nem költik a teljes bevételüket újabb felesleges ajándékozásra…
Tiszteletem, és őszinte megbecsülésem mindazoknak, kiknek van erejük s hitük ezen „bűvkörön” kívül maradni! Nekik szívből kívánok ezúton Boldog Karácsonyt:)
A maradék 90%-nak viszont ajánlom hogy olvasson tovább…mert lenne nekik egy szokatlan, ámde csak szívből jövő bátorsággal megvalósítható ötletem!
A karácsonyi „sirámok” leggyakrabban említett vázlatpontja, hogy milyen nehéz is kitalálni, hogy mit is vegyünk szeretteiknek eme nevezetes alkalomra?!? Tán még ennél is nehezebb ezeket a „izéket” beszerezni a megrendezett káosz kapcsán tömegrendezvényként megélhető „bevásárlótúrista” kirándulásokon. Nem is beszélve a családi költségvetések év végi mínuszvégtelenbe fordításáról.
Azt se kéne mindeközben elfelednünk… hogy három olyan nap van csak az évben amely ennyire „szent”!!! Bármely világnézetű illetve politikai beállítottságú hon lakója vagy…ne pazarold felesleges „kanosszajárásra” se eme napokat…sem a megelőzőket…
Mit is ajánlhatnék alternatívaként?!? Jómagam mint a szeretetkonyha üzemeltetője…mi másra is bíztathatnálak…minthogy ajándékozz SZERETETET!!!
Szólok már előre… hogy az ajánlatom kivitelezése elsőre őrült nehéz, mivel régóta szoktatják le az érzésekről, és főleg azok átadásáról az emberiséget!!! Ha valaki nem vállalja ezt a kihívást, az most azonnal induljon inkább valamelyik plázába vásárolni!
Hajolj Közelebb…most elárulom a titkot!!!
Ha áll már a karácsonyfa…és fényes a csillogás (de enélkül is működik) akkor menj oda a legközelebb lévő családtagodhoz és öleld magadhoz… Zavarod leplezésére mondhatsz ilyeneket hogy…Boldog karácsonyt…Szeretettel karira…Ecet erre…Ecet arra…
…de a lényeg az hogy öleld legalább 1 percig!!! Hosszabban is lehet, de a 60 másodperc az a minimum!!! Mindeközben nyisd ki a szívcsakrádat, és engedd át szereteted érzését abba a lénybe akit ölelsz! Ha jól csinálod… válaszul pont ugyanannyi szeretetet kapsz vissza amennyit adtál!!! Talán hihetetlen de így mindketten egyszerre vagytok túl az ajándékozáson…persze ha bírjátok lehet mégegyszer:)
Figyelmeztetlek!!! hogy az érzelmi központunk nagyon rövid kábellel van összehuzalozva a könnycsatornánkban lévő elzárócsapokkal!! Ezen fizikális tény ismeretében bátran kijelenthetem, hogy minél nedvesebb egy karácsonyi „összejövetel” annál szeretetteljesebb is.
Bármit is mondtak anno a szüleid…ne kapkodj az „elzárócsapok” után! Ha kifogytak a könnyeid menj ki inkább a konyhába és igyál gyorsan vizet:)
Hiszed vagy nem…de aki ilyen ajándékot ad és kap…az jövőre is nagyon fogja várni a karácsonyi ünnepeket:) Persze nem kell egy évet várni…születés…névnap…és egyéb családi rendezvények is alkalmasak a „szeretetosztásra”…
Zárszó…a fenti javaslatomat véghezvinni tudom hogy nehéz…de leginkább szokatlan… Ennek okairól tucatnyi blogbejegyzést írhatnék…Tisztában vagyok vele, ha netán valakit nem kedvelsz…azt tényleg nehéz megölelni…de ha megtörténik…akkor az átadott „frekvenciák” tényleg működnek…és még az „örihari” fordítottja is lehet belőle:) Ígyhát bátran tedd le a „konvenciókat” …és csak ölelj és ölelj!!!
Ölelésekkel teli szeretetteljes boldog karácsonyt kíván a főszakács!
Körte