-
Kérlek, bocsáss meg…
Egyre többet vagyok Körmöcön tanulni ezt a Ho’oPoNoPoNo varázsolást. Egy ilyen alkalommal mesélt nekem Manyi néni Körmöc híres tornyáról, aminek használatával könnyen lelhetsz megbocsájtásra! Figyelj csak…
Külső építészet…Arról már írtam nektek, hogy milyen is Körmöc belül és körül, mely tényeket a helyi környezetórán Bálványosi tanárnő már lexikonból oktat. Szó nem eset viszont a külső építészetről. Egy helyi mérnökkisasszony Ma Tekla tervezte ugyanis kívülről a helyiség legnagyobb építményét a Bocsika tornyot. Amiatt beszélünk külső építészetről, mert a torony belseje nem tervezhető, hiszen oda csak erős szánakozás, mély megbánás, és őszinte megbocsájtás segítségével lehet bejutni. Hagyományos lépcső, lift, hall, és forgó kilátó nem része a toronynak. No, akkor mégis minek ez a kettőezer-négyszázötvenhét méter mély, látványosságnak is beillő magas szerkezet?
Mesélek egy példát… A Dörömbőcz család pontosan négyegészöttized sétányira lakik a főtértőr. Egy pillanásnyira az Ő családi birtokuktól éldegél Tekla Etelka, aki bogácsokat készít szelefából a háza mellett lévő kis műhelyében. Talán ti is tudjátok, hogy a szelefa feldolgozása nem egyszerű feladat. Ez a törékeny kis hölgy mégis könnyedén meg tudja oldani mindezt, az általa kifejlesztett berendezéssel. Találmánya a borgolyozó gép ugyanis szabályosan lesüti a kérgét a szelefának, így annak belseje is megpuhul. Így már könnyedén lehet bogácsot csinálni belőle. A szerkezet működése közben azonban henna illatú füst keletkezik, mely bár kellemes szaglású, de erős tömörülésben mégis csak fullasztó. No és ebből lett a baj! Ha a Köszke erdő felől fúj ugyanis a szél, akkor fent a csömölyön eltávozó füst éppen Dörömbőczék kertjére telepszik. Jöttek is haránt a család tagjai sorban, és beoltották Etelkát haraggal.
Milyen is ez a torony…Elsősorban hatalmasan magas, mindeközben nagyon mély. Kívülről meg lehet próbálni feljárni rá a felszínes megbánások lépcsőjén, de ez kockázatos. Hatalmas fűzfához hasonlít a felépítése, ahol a lelógó ágak tulajdonképpen a függőlegest statikálják. Mivel minden tornyot sugárzás miatt építenek, ennek a toronynak is van ilyenje. Ez távolról leginkább negatívnak tűnhet, de annak, aki járt már valamelyik toronyszobában valaha, annak bizony nagyon is pozitívnak érződő ez az erős, de egyáltalán nem káros körsugárnyaláb. A lehajló ágak óriás levél formájú szobácskákban végződnek, így aki épp bocsizni akar, az nagyfokú intimitás közepette teheti. A bocsi szobákban elhangzottakat a torony különleges pszihoelektronikus erősítő rendszerén keresztül sugározzák ki az éterbe, mely közeg persze nem tévesztendő össze ama erős altató szerrel.
Etelka rémessége…A haraggal beoltáshoz senkinek nem kell orvoshoz menni! Csak találni kell egy vagy több személyt, akire az ember mélységből haragudhat. Ám a felmerülő neveket szükségtelen beírni bármiféle keresőbe. Jönnek azok maguktól az ember méregpotrohába! Pont úgy mint ahogy a szelefa füstje feketéllik odaát a szomszédban. Lett is itt harag mint fennen említettem fergeteges. Tudták azt, hogy maga a harag találta fel az örökmozgót, és csak később adta el a szeretetnek?!? De bizony!!! Minél több füst, annál több harag, minél több harag annál több füst. Midőn szomszédjai megharagudtak Tekla Etelkára, Ő viszontharagból egyre több szelefát rakott a borgolyozó gépbe! Bár a füst nem hozzá szállt, mégis majdnem megfulladt, az egyre gobolyodó haragtól. Ekkor aztán Etelka ráeszmélt, hogy nem akar Ő még hirtelen halált, s testének földbe fektetését! Hisz akkor példának okáért kihal majd a bogácsgyártás ősi tudománya!
Csendes Béci jótanácsa…Béci úgy nyolc szemeszter óta udvarolt Etlekának. Midőn meglátogatta barátos hölgyét észlelte ám, hogy a hőn áhított mellkas belsejében hogyan gyűlik fel a harag, s miként fojtogatja, s lehetetleníti el ez a tény mindennapjaikat. A mi kis Csendesünk azonban huszonnyolc holdtöltével ezelőtt már megérte ugyanezt! Béci hajdanság Hang Orkánékkal csapott össze, kik a környezet szennyezését audió-vizuálisan oldották meg akkoriban. Lett is ebből paté és csete! Bélusunk tehát a saját bőrén belül érezte már a fekete és gömbölykésen kavargó haragot. Cica Berciék, és Agár Jázminék példája azonban anno jó útra térítette.
Cicáék esete…Azt gondolom, hogy nemigen kell ecsetelnem, hogy Agár Jázmin, és Cica Berci miért is volt haragban?!? Ez olyan ösztöngenetikus késztetési alapharagként definiálható. Ebben az esetben is majdnem kettőshalállal végződött az ominózus eset! Tekla mérnökasszony akkoriban már nemcsakhogy megtervezte a különleges szerkezetű tornyot, Hanem Rom Walter úrék kivitelező csapatának segítségével fel is építette azt. Magát az építkezést pedig Manyika szponzorálta sok-sok szeretettel. Az épület elkészültét a helyi újságokban propagálták, és funkciólistákat helyeztek el óriásplakátokon. Dőltek is a népek szinte azonnal! Rengetegen éltek Körmöcön haraggal a szívükben, amit a bocsiszobákban némi belső szenvedés árán ugyan, de levethettek. Nagy sorbaállás volt a kezdetekben, de ahogy békült a nép úgy üresedtek az intim kisszobák, és úgy váltott a torony színe feketéről, egyre pirosabbra. Berci és Jázmin már az első napon sorra kerültek, s azóta már nagyon jó barátok! Olvastam valahol valami mondást régebben a kutya-macska barátságról, de ez itt Körmöcön nem stimmelődne amúgy sem.
Mit mondott Béci Etelkának… Egyszerűen elmesélte a saját esetét ami vele és Hang Orkánékkal történt. Elmondta, hogyan vette rá saját magát, hogy elmenjen a toronyhoz, és egy csendes pillanatban bocsánatot kérjen Orkánéktól. A torony mindezt kisugározta, majd másnap Hangék egész családja elment a toronyhoz, és mindannyian béreltek egy-egy szobát. Ők is bocsánatát kérték Bécinek, a sok hangoskodás miatt. Ez a pszihoelektronikus erősítő pedig csodákra képes! Elérkeztek a hullámok Bélánkhoz, és melegséget sugároztak a szívébe. Ő azonnal megbocsájtott, és a fekete haragfelhőket el is vitette Hakác Pista bácsi Sajná Lom tanyájára. Képzeljétek el, azóta együtt jár Bélus és Hangék egész pereputtya diszkóba, és más napokon pedig együtt mennek elcsendesedni a Köszke erdőbe.
Hallgatott reá…Etelka csendesen hallgatta Csendest, majd abba hagyta a puffogást. Felöltözött és elindult a négy és fél sétányira lévő Bocsika toronyhoz. Nehéz útja volt! No nem azért, mert aznap épp esett az eső, és hűvös szél fújt nyugat-kelet felől. Hanem azért mert mindannyian tudjuk milyen nehéz is bocsánatot kérni. Saját lelkünk hamis igazát kell megtörnünk mindehhez. Ez fájdalmasan gombócos tud lenni, és erős elszántsággal kell párban járnia, hogy megtörténhessen. De megéri a lélektekeredés, mert a tornyot elhagyva, akár euforizálódhatunk is. Szóval Etus megérkezett a toronyhoz, s kibérelt egy üres bocsiszobát. Itt azután bocsánatot kért Dörömbőczéktől. Mindez az éterbe került, és hazafelé menet csodálkozva látta a volt haragja alanyait a torony felé tartani. Mivel az Ő szívében már nem volt mérgesedés, így volt ereje összehegeszteni egy penderetet, mely füstabszorbenizációs technikával elnyelte a borgolyozó gépből kiáramló légtrutyit, majd mindezt hővé alakította és az üvegház fűtésére alkalmasította. Így hát nem ment több füst a műhelyből többé sehova.
Másra is hatott…Dörömbőczék is mint érzékelhettük, szintúgy ellátogattak a toronyba. Hazaérve észrevették, hogy se füst, se harag! Át is mentek rögvest Etelkához, és személyesen is bocsánatot kértek. Persze ha nem laktak volna egymás mellett, akkor telefonon, vagy postán is megtehették volna. Bár ez a történés egy hozzáadott kedves gesztusként vendégszerepelt, hiszen a torony addigra a békülésüket rég kisugározta. Azóta legnagyobb fiuk Pánics már tanonc lett Etelka műhelyében, és nagy örömmel sajátítja el a bogács készítés mesterfogásait. Nem hal ki hát ez a híres míves mesterség sem! Béke és boldogság jellemezte ezután kapcsolatukat, mint ahogy egész Körmöcöt is ezen szépérzések lengik körül. Nem véletlenül állt hát ott a Bocsitorony!!!
Műszaki adatok…Tekla úrhölgy elmondta a riportálásban, hogy a tornyot úgy tervezte, hogy táveléréssel is működhessen, hiszen a kisugárzás oly jellegű, hogy akár fényképen is átmegy! Azaz aki távol lakik a toronytól, illetve a haragosától, annak elégség ha előveszi morcának fényképét, midőn elképzeli a toronyszobát maga körül. Ezután már csak ki kell mondania szívbelülről a „Kérlek Bocsáss Meg” varázsigét, és minden úgy történik, mintha a Körmöci toronyszobában lenne. A licensz, azaz a torony használatának joga abszolút nemzetközi és teljesen ingyenes! Tekla miért is kérne pénzt ezért, hiszen Körmöcön él!
-
Látlak téged…
Évente kettő-három-négyszer megnézem…Örülök hogy anno James Cameron volt akkora zseni, hogy képes volt látni odabent a fejében ezt a történetet. Az már csak apró plusz, hogy a „jelenései” tömeges vizualizációja céljából képes volt összelapátolni azt a 237 millió dollárt, melybe állítólag a teljes film került. Amikor nálunk is építettek neki egy különleges mozit…akkoriban épp egy olyan fóbiával küzdöttem, ami a bezártsággal párosul…így sajnálatos de nem volt IMAX élményem. A több mint két és fél órás játékidőt is iszonyú hosszúnak értékeltem…de azóta tudom, hogy ezt az álmot képtelenség lett volna rövidebbre vágni… Remélem láttad…
Nem olvasok kritikákat a filmekről…mert úgyis teljesen egyedi és személyre szabott az élmény, az érzés amit egy film, vagy egyéb más alkotás létrehoz a fejünkben. Sem elő-ítéletes, sem utó-ítéletes nem akarok lenni mások „szakavatott tolla miatt”…így inkább a saját érzékeimre, érzéseimre hagyatkozom. Nos épp ez a film az egyik olyan, amely képes újra s újra felfedni az önmagamban mélyére hajított bölcsüléseket, melynek megértését ezúton tanácslom néked is. Én nem filmkritikát írok…csak a filmen keresztül közelítek meg pár általam fontosnak tartott gondolatot…
Van kinek csak „kék”, van kinek csak „scifi”…de azért sokaknak „lejut” a film igazi mondanivalója a mélységekbe. Nem véletlenül „panaszkodott” sok embertársunk „depressziós” hangulatról a mű megtekintése után. Hiszen előjön az a csodavilág odabentről, illetve feltárul egy oly igazság, melyről tudatosan „lenevelnek” minket évszázadok óta. A belső ösztönvilágunkat azért szerencsére mégsem tudták teljesen elnyomni. A film olyan hatással van a lelkünkre, mint a szilvásgombócokra a forró víz. Kavarognak forrnak benne, azután feljönnek a felszínre, ahol mintegy megvilágosodnak. Akkor már tisztán látják, hogy ki is fogja megenni őket.
Az „izmusok” kiforgatják az agyunkat…Képesek vagyunk elhinni, hogy egy különleges magasabbrendű faj vagyunk ezen a planétán. Azt tanítják nekünk, hogy „kiemelkedtünk” a majmokból, és rögtön „intelligensek” is lettünk. Pandorán a Navik folyamatos „csatolásban” élnek az őket körülvevő természettel. Van annyi „eszük” és főleg „hitük” hogy értsék ezt a fajta konszenzust. Mi emberek viszont egyszerűen „kitagadjuk” a magunk körül levő világot…és ráadásul képesek vagyunk elpusztítani is azt. Egyszerűen nem fogjuk fel, hogy a körülöttünk, és bennük élő mikroorgazmusok, egysejtűek, fák, bokrok, levéltetvek, és milliárdnyi élő organizmus nélkül nem létezhetünk. Mi is csak atomok tömörülése vagyunk, melynek komplexitása a saját „agyunkkal” is a végtelenbe tendálóan felfoghatatlan.
Eltúlzott ez a bátorság…mellyel kiragadjuk „létterünket” a természet egységéből. Házakat építünk önkényúrként a „közös-léttérben”. Azután ha a hangyák tüntető kis zöld zászlókkal átvonulnak a nappalinkon…még mi vagyunk felháborodva?!? Még mit nem!!! Ezernyi példa soroz a fejemben…csak éppen azt nem értem, miért is lettünk pontosan ilyenek?!? Önző, garázda, beképzelt, és önhitt egyedek a világunk létterében?!? Ha tudod a pontos okot szólj hozzá légy szíves ezen bejegyzéshez!
Látlak téged…A szeretetleveses írásaim legfőképpen az érzelmekhez próbálnak kapcsolódni. Most nem is leginkább a fentiekben említett „szeressük tiszteljük a körülöttünk lévő természetet” gondolat átvitelére gondolok, hanem az egymás iránt érzett feltétlen, és átható vegytiszta szeretetre. Akárhányszor is nézem meg az Avatar-t, és meghallom a „Látlak téged” szavakat…mély borzongás fut át a lelkemen, mely a szőrszálaim hangulatát is emelkedetté teszi. Az érzem amit talán a legmélyebb szerelem közepette érezhetünk, amikor úgy érezzük, hogy eggyé válunk szeretetünk alanyával, és együtt élünk vele legbelül. Halljuk, érezzük a gondolatát, az érzéseit, és eggyé válunk térben s időben egyaránt. Ez a film másik legnagyobb üzenete!!! Ha inkább ezt tanítanák nekünk az iskolákban…nem kellene leigáznunk sem Pandora bolygóját, sem a Földünket…
Látlak téged!!! …és TE engem???

